Újabb hétvége telt el. Komolyan mondom valaki szándékosan felturbózza a hétvégéket, hogy a fene a pofáját. Szombat, nos aludtam 13 órát, és sikeresen felkeltem fél délben. Király volt. Nem volt itthon senki, csak Theresa (vicces, a kiejtése Tríza kb). Nem csináltam semmit, úgy körülbelül, de azt úgy intenzíven. Pihentem, pakolgattam, és nem emlékszem semmi lényegesre. Ciki. Ma meg, úú London körút Lexa módra. Az úgy volt, hogy eldöntöttem bemegyek a Buckingham Palotába. Méghozzá a Trafiról. Nos, hamar rájöttem, hogy nem éri meg eldöntenem ilyeneket. Ugyanis kapásból elfelejtettem, hogy a 176os megy oda ahova kéne, és nem a 169es (aszem ez a száma). Én meg követtem azt a buszt. Aztán jéé, itt megy a 12-es, tökéletes, mert az meg megy a Westminster hídhoz. Big Ben és miegymás. Szeretek más hidakra menni már rájöttem. Nos get off a hídnál, csináltam képeket a Westminsterről, hát az valami nagyon szép, a Big Benről is, és jól körberöhögtem magamban egy csoportot, akik az egyik piros telófülkénél csöveztek és fotózták egymást ezerrel. Nekem nem jönnek be a piros telófülkék. Kikerültem őket és mentem tovább. Cirka fél óra múlva oda is értem. De még ezelőtt, átmentem a St. James parkon. Tömve volt bicajosokkal. És írtó barátságos mókusokkal. Sok mókus van erre, de ezek spec felmásznak az ember lába szárán, persze kajáért. Na mindegy, szóval mentem a palotához, úú széép. Odaköltözöm :D Egy nőci letámadt, hogy csináljak róla fotót. Csináltam. Milyen kedves vagyok. Aztán egy japán házaspár csinált fotót egymásról és a palotáról. Megkértem hát a nőt, hogy fotózzon le engem a palotával. Megtette, aztán én fotóztam őket. Éljen a turizmus. A palotába végül nem mentem be, két okból. 1: 1 órát kellett volna várni mire sorra jutok. 2: 30 font volt a beugró. Elsompolyogtam hát szépen. Gondoltam tök közel vagyok a London Bridge-hez, hát gyaloglok. Jha, térképen közel voltam, de amúgy meg nem. Követtem a bicajosokat, mert ők is a rakparton mentek. Aztán megláttam egy szép épületet, ők bekanyarodtak arra. Hát követtem őket, és hamar a St. Paul's Cathedral-nál jártam. Naná, hogy csináltam fotót. Aztán már eléggé elfáradtam és gondoltam metrózom. Nem jött össze, mert onnan csak 1 vonal ment és nekem az meg nem volt jó. Úgyhogy gyalogoltam tovább. Elmentem a Bank of Englandhez. Ijesztő egy épület. Ja meg voltam Mekibe és szereztem egy mekis poharat. Mégjóhogy. Aztán a Bank of Englandtől elkutyagoltam a London Bridge-ig. El akartam ugyan menni a Towerhez is, de ekkor már eléggé elfáradtam, cirka 2 óra gyaloglást levágtam. Úgyhogy úgy döntöttem, hazamegyek. De előbb még felkerestem egy nyilvános mosdót. Na hát ettől nagyon berzenkedtem, a pestiekből kiindulva. De feleslegesen tettem. Szép, tiszta, rendbentartott, ingyenes nyilvános wc-k vannak kéremszépen. Úgyhogy csak bátran. Aztán felmásztam a buszra, és hazajöttem vele. Jól elfáradtam, mondani se kell. Alig bírtam elmondani Veronáéknak hogy merre jártam és mit csináltam. Cliff impressive-nek titulálta, hogy tök más busszal jöttem haza és gyalogoltam ennyit. Jövőhéten érdekes lesz, mert Verona páciense megszült, tehát megy hozzá látogatni a héten. De holnap spec 9kor kezdek, tehát bőven ráérek fél9kor kelni. Ez után a nap után, remek is lesz. Nem vagyok igazi turista, rájöttem. Jó, érdekel a sok szép épület, meg minden. De valahogy más. Mondjuk érthető, hiszen én itt élek most, és nem csak nyaralok. Majd a szabad hetembe mászkálok és turistáskodom rendesen. Ja, meg vennem kell egy másik tornacsukát, ez broken, ahogy André felhívta a figyelmemet. Már ki is néztem egyet, cirka 34 fontért, khm, elég drága, de jól néz ki. De ahogy ismerem magam, nem azt veszem meg. :)