Ideje ismét írni. Alliteráltam xD Na szóval 25-e vasárnap, tulképp egész nap döglöttem és punnyadtam, aludtam, miegymás. Próbáltam kipihenni a dolgot. Meg elhatároztam, hogy másnap hova megyek. A család egész nap out volt, ami tök jó. Az hogy a hűtő tulképp üres volt, már kevésbé. Sebaj, elvoltam. Hétfőn pedig először elmentem Peckham-be, vásárolni. Hát, nem igazán találtam amit akartam. Cipőből a tépőzáras a divat úgy tűnik, ami meg nem tépőzáras az meg fehér. Én meg fehér cipőt nem veszek idekintre. Úgyhogy mentem szépen az East Street-re. Itt belebotlottam egy boltba, illetve többe is, de az árak egész horrorisztikusak voltak. És végül az egyik boltban, óó. Egy rakás Converse csuka. Elkezdtem csorgatni a nyálam, de hát nem beázós cipőt akartam venni, úgyhogy szomorúan fordítottam hátat a szekciónak. Hogy aztán meglássak három pompázatos Converse cipőt, egyikük leárazva, 50%ra. Ez már jobban hangzik, gondoltam és megkukkoltam közelebbről. És az 50%os leértékelés sem volt horrorisztikus, mégjobb. Nagyban győzködtem magamat, amikoris a néger eladó odajön, hogy jól vagyok-e. Mondom persze. Aztán megkérdeztem, hogy fel lehet-e próbálni. Mondta, hogy persze, aztán egy remek kis párbeszéd zajlott le köztünk. Megkérdezte, hogy mekkorát hordok. Mondom nem tudom. Erre rámnéz csodálkozva, hogy nem tudom? Mondom nem, magyar vagyok, nálunk más méret van. Erre közölte, hogy vegyem le a cipőm, megnézni. Itt kezdtem örülni annak, hogy nem valami más öltözködési dolgot akartam venni, például nadrágot, vagy felsőt. Na de sebaj, kiderült, hogy pont van az én méretemben, de az az utolsó. Micsoda máker vagyok. Felpróbáltam és pont jó, úgyhogy mondtam hogy elviszem. Volt még egy kis bájcsevely arról, hogy melózok-e vagy nyaralok, meg mióta vagyok aztán have a nice day áradattal kivonultam. Ezek után bementem a Trafira, megnéztem a Gallery-t, szép festmények, és volt Monet, úú eredetibe látni tök jó. Aztán hazaestem vacsorára. Igazán szép és fárasztó nap volt, mászkálás, shopping, kultúra. És jó későn feküdtem le aludni. Ja meg vacsoránál kitaláltam, hogy mit csinálok ma. Spontán elhatározás. Mivel elvileg szép dolog beszámolni arról hogy mikor vagyok otthon és mikor nem. Meg hova megyek. Kár hogy ez fordítva kevésbé működik. Na sebaj.
Ma először is elmentem na hova? Igen vásárolni. Camden-re, metróval. Már semmi bajom nincs a metrótól, bár az alagút azért durva még mindig. Camden egy zseniális hely, goth, rocker, punk cuccokkal, markettel, boltokkal. És közel van a Little-Venice. Gyönyörű hely, remek kis délelőttöt töltöttem el, és vettem pulcsit meg felsőt. Innen tele táskával elindultam az Arsenalhoz. Átszálltam a King's Crossnál egy másik metróhálózatra, ami mókás, mert írtó zsúfolt a kings, nem is tudom hány metróvonal fut oda. De megtaláltam az engem érdeklőt. Az Arsenal stadionját, Emirates-t is megtaláltam, hatalmas. Kiderült, hogy november végéig le van foglalva, nem adnak el tour-jegyet, mert telítve van. Na sebaj, azért bementem a múzeumba, igyekeztem megfelelően áhitatosnak lenni a szentélyben, annak ellenére, hogy nem vagyok oda a fociért, vagyis jó nézni, de fan nem vagyok. Arsenal fan se, de ha már foci akkor az a kedvencebb csapat. 3 évnyi dolog csak. Ezek után körbejártam az egészet, csináltam vagy 30 fotót, vagy többet. Aztán mivel a táska iszonyat nehéz volt, és fáradt is voltam nem kicsit úgy döntöttem hogy irány haza. Ezt kissé elrontottam, ugyanis leszálltam a Covent Gardennél. Namármost, jártam én már a Coventnél, csak épp nem metróval. És a metró totál máshova megy, mint amit én ismertem. Úgyhogy elindultam csak úgy a vakvilágba, fogalmam nem volt hogy merre vagyok, térképet elővenni meg lusta voltam. Úgyhogy mentem, mendegéltem, egy szép templomot vettem útba, aztán egy másik épületet, ami úgy-ahogy ismerősnek tűnt. És elérkeztem a Waterloo-hídhoz. Legnagyobb meglepetésemre. De örültem neki, mert itt szépen felszállásoltam a buszra és hazajöttem. Este volt némi incidens, André feldugott az orrába egy bogyót, és nem tudták kiszedni, úgyhogy irány a kórház vele. Ott kiszedték, jól van, semmi baja. Én meg rendet raktam és eldöntöttem, hogy holnap vasalnom kell. Meg lecsekkolni hogy az új szerzeményeimet hogy kell mosni. Komolyan, fáradtabb vagyok, mint ha dolgoznom kéne. :D
