Nos, elmaradtam egy kicsit. Nem is kicsit. Szal mint mondtam Verona minden nap jól elment a könyvtárba tanulni. Az eső esegetett, úgyhogy nem nagyon mentünk sehova se. Pénteken (dec4) elmentünk a kis játszótérre, de miután kifogócskáztuk magunkat Ricardo úgy döntött, hogy irány haza. Nem bántam túlzottan. Kaptam egy szabad délutánt, szal kb fél 3 körül már le is léphettem otthonról. Mellesleg fél 2 felé szoktunk hazaérni Andréval, miután kidobtuk Cardot a suliba. Bementem az Elephant and Castle-hez a Tescoba hogy vegyek piát. Válogattam egy csöppet, majd kiválasztottam a megfelelő cidert és odacipeltem a sorhoz. Elkérték a személyimet, ami elég vicces. Nem hinném, hogy ne néznék ki 18-nak. Sebaj. Vettem cirka 7 litert, hazacipeltem. De nem egyedül iszom ám meg, nem-nem. Hazaviszem, ha a British Airways is úgy akarja. Dec5 ismét gyümölcsnap, hajfestéssel. Elő se bújtam a szobámból amikor megjöttek a többiek, nem volt kedvem. Dec 6 vasárnap. Befejeztem a Breaking Dawn-t…két nap alatt 800 oldal, nem rossz. És olvastam Nanát. Azt is befejeztem és még nem jött ki az új rész. És felkészültem a „netnélküli” hétre. Dec7, hétfő. 10kor kezdtem, ami kapásból azt jelenti, hogy nem megyünk sehova. Igazából nem is volt semmi extra. André aludt kb 20 percet, mert esett az eső. De simán elment aludni ettől függetlenül este. Volt angolom, ami tök Xmasey volt. Karácsonyi rhymes-játék, gap-filling meg miegymás. Mondta Nathalie ( az angol tanárom) hogy szerdán nuku tanulás, tanulás lesz instead of. Ajvé. Dec8, kedd. Délbe kezdtem, hehe. Elmentünk a Horniman Museumba Andréval du…mert Veronához jött egy barátnő (aki már 10kor itt volt amúgy). André túl sok energiával és fáradtságos hisztivel rendelkezett aminek kevésbé örültem. De nem kezdett el ordítani a múzeumba, aminek viszont nagyon. Ja ez a nő (Ruth asszem) közölte, hogy jó anya leszek. Mert hip-hop elrámoltam a tornádó sujtotta nappali dolgait, amit a gyerekek műveltek egész délelőtt. Kérdőn néztem Ruthra és mondta, hogy türelmes vagyok. Verona közölte, hogy neki nincs türelme rendet rakni. Nem értem én ezt. Jó, Anya megmondhatja, hogy tudok én bazinagy kupit csinálni, főleg a fiókomba és szekrényembe, de időről-időre mindig rendet raktam ott is. Igazából…szeretem a rendet. Ahol kisgyerek van ott tök rend úgyse lesz, de könyörögöm…ha már rég nem legózik (pl), mert filmet néz, akkor minek legyen elől? Inkább elpakolok naponta X-szer (mert úgyis fog még kupit csinálni), de ne legyen már cséri-telep egész nap. Mellesleg, André segít elpakolni rendszerint. És mivel folyamatosan pakolok, így ha menni kell valahova nem hagyunk magunk után csatateret (nem úgy mint Veronáék). Ez full nem türelem kérdése szerintem…a saját munkám könnyítem meg. Miből áll többször két perc alatt elpakolni? Semmiből. De ha csak gyűlik gyűlik akkor egy fél napos meló lenne. Na nem. A türelemhez nem tudok mit hozzáfűzni. Néha nekem is elfogy, de igyekszem akkor is következetesen és gyerekbaráti módon megoldani a dolgokat. De marhaság, hogy ilyenek miatt mondják hogy jó anya leszek. Főleg az aki látott kétszer, és akkor se a gyerekekkel. Sebaj. Mellesleg, nem szeretem ha Verona otthon van a sulibamenő idő körül. Tök olajozottan megy már a dolog általában. Fél dél ebéd, legkésőbb délre elmosogatok, elrámolgatok. Utána a gyerekek felvonulnak fogat mosni, az én felügyeletemmel persze. Aztán Ricardo nekiáll átöltözni. Eközben én pelust cserélek, előkészítem a sulitáskát, a babakocsit, a kabátokat, cipőket, ha megyünk valahova Andrével akkor a szükséges dolgokat, meg magamat is persze. És 12.35kor leirányulunk, mert Ricardo szereti húzni az indulást. 12.40-45 között el is indulunk, így 12.55-13.00 között vagyunk a sulinál. Ha Verona otthon van akkor néha borul az egész. André a nappy-change-nél se hisztizik nekem, megszokta hogy mikor cserélem, előre szólok és gyrs vagyok. Na de visszatérve. Tegnap Cliff meg Ricardo esete elmente fát venni, Andrét lefoglaltam (mert kedvesen megkérdeztem Veronát, hogy kell-e segítség. Tudtam, hogy kell, mellesleg. Mivel ő neki főzni és takarítani kellett, egy időben. Nekiálltunk Andréval előkészíténei a fürdővizet, majd végül rám maradt a kissrác, szóval elvittem fürdeni. Ez kissé trükkös, mivel utálja ha vizes lesz, de az ölemre ültettem és elkezdtem lemosogatni. Aztán a vízbe kötött ki, de nem dobtam bele :P Játszottunk miközben mosogattam, felkaptam lábujjak a vízbe, kiemelem mielőtt sivalkodik. Majd újra, lábfejig ezúttal. Végül benne ült a kádban és pancsikált. Aztán kiszedtem és irány az ágy, megtörölgetés, pelus fel, pizsi fel, 2 mese, majd ének. Fáradt volt, de játszani akart még, és nem akart elaludni. Mondtam, hogy mindjárt jövök, de lebiggyedt a szája sarka, úgyhogy megkérdeztem, hogy szeretné-e ha maradnék. Azt mondta igen. Aludjak vele? Igen…úgyhogy letettem a fejem az ágyra, résnyire nyitott szemmel figyeltem, ahogy 2 perc alatt elaludt. Aztán kiosontam. Lent már rend volt (Cliffnek köszönhetően aki időközben hazaért), Cardo fürdött, én meg egy kis csevej után levonultam a szobámba. Dec 9, szerda, vagyis ma. Szabadnap. Reggel 10től délután 4ig könyvtárba voltam, tanulni. Pfúj. 2 emberkére figyeltem fel nagyon. Az első: bejött egy fiatal srác, nagy pakkal. A kinézete miatt figyeltem rá fel. Hosszú szőke frufru a szemébe lóg, amúgy meg rövid haj. Nice sál és sapka, fekete (nem csöves) naci. Lazán végigslattyog a termen és leül egy géphez. Ismerem ezt az „életérzést”, amit árasztott, milliószor láttam már odahaza. És a stílust is. De idekint fiúnál még nem láttam, lánynál igen, de fiúnál még nem. Light-emo, by the way. A másik: csövi farmernaci, ezeréves fehér póló Batman felirattal és kalap. Kicsit idősebb mint én, de vicces fazon. Valahogy a sok képregény-mániás, titokban őrült fószerek ugrottak be, már nem tudom hogy milyen filmbe láttam ilyet. Ja és tök fehér volt az ég…olyan havazósan fehér. Szal tuti esni fog az eső éjjel. Még meleg van a hóhoz…idekint amúgy is ritka h elég hideg van a hóhoz by the way.