Nyah, ennek a hétnek is vége számomra. Jó kis hét volt, el is regélem mindjárt. Vasárnap voltam bébiszittelni, szakadó esőben mentem, de sebaj. Jól örült nekem a család, még jó, hisz elmehettek valentin-napolni. Most gyorsabban is sikerült elkészülniük mint általában. Ugyanolyan eseménytelen szittelés volt, mint amilyen szokott lenni. Szerencsére. Éjfélre spec meg már itthon is voltam, kellemes. A hangom az tök elment mire hazaértem, pedig se nem énekeltem, se nem kiabáltam, sőt nem is beszélgettem, csak a taxiban meg a családdal. Sebaj. Hétfőn offos voltam, és minden bizonnyal tanultam. Meg rendet raktam a papírjaim között. Kedden elmentünk a Horniman Museum-ba a fiúkkal, Myth And Monsters kiállításra. Tömve volt a múzeum, mondani se kell. Half term, meg esős nap. Ricardo sikeresen megijedt az első teremtménytől (kiméra) és egy ideig nyafogott hogy ki akar menni de azonnal. Aztán szépen lassan lenyugodott, majd a végén már szélsebesen rohangált ide-oda és mutogatta hogy melyik a kedvence, és kérdezgetett. Szóval végül remekül elvoltunk. Hazaértünk, Cliff már itthon volt, szóval átpasszoltam nekik a fiúkat és mostam, teregettem, meg gondolom tanultam. Szerdán off voltam ismét, takarítottam, vasaltam, tanultam. Ma meg úgy keltem fel, hogy én nem akarok sehova se menni. De hiába menni kellett. A busz tömve volt, de a két fiú jól viselte. A metrót is. A Natural History Museum-ba mentünk dinónézőbe. Nem volt sor! Csoda értékű. Végignéztük a dinókat, Ricardo megállás nélkül kérdezgetett, mi a neve, az mi, meg ilyenek. Meg ha épp nem kérdezett valamit hát akkor meg magyaráztam. André meg rohant amerre látott. Ricardo meg utána és megállította a tesóját a tömegben. Megérintettük a T-rex műpofáját, sőt Ricardo belenyúlt a szájába. Aztán átmentünk az emlősökhöz, megfogtuk a delfin koponyáját, sőt meg is mondtam, hogy az bizony az. Okos vagyok. Aztán elindultunk haza. Na ekkor már volt sor, de mint kiderült a vége a metrókijáratnál van. Kellemes 5 perces sétá két gyerekkel a metrótól a múzeum. Szal képzelhető milyen sor volt. A busz nem volt tömött hálistennek és hazaértünk szerencsésen. Ja shoppingoltunk játékot a dinóboltban, aminek full örültek a fiúk. Itthon rögtön belevágtuk forró vízbe és megnéztük milyen dinó "kel" ki a tojásból. Aztán megnéztük a 101 kiskutya végét, és hazaért az apjuk. Felválltva egymás szavába vágva közöltük hogy milyen király napunk volt és mit csináltunk a két gyerekkel. Csóri Cliff. Gondolom úgy érezhette hogy lett hirtelen egy kislánya is xD De full király volt, nah. Marhára élveztem, Ricardo iszonyat jól viselkedett, láthatóan hiányoztam neki ez alatt a pár nap alatt. És figyelmes is volt, nekem adta a snack felét, amit itthon kapott, mondván hogy én alig ettem aznap. Jófej kölyök :) Ja, holnap is off leszek, éééés na mit fogok csinálni? Így van, tanulni :D