Vissza a régi kerékvágásba, hinnye.
Hétfőn korán kellett kezdenem (7.15), takarítottam délelőtt (el nem tudtam volna képzelni hogy ennyi kosz felgyülemlik 2 hét alatt a szőnyebe), aztán elmentünk Veronával és Andréval közös sütögetésre, vagyis, mentünk volna. Ugyanis az angol nyelv szépségei megvicceltek minket. Verona felhívta őket, hogy mikor lesz. Azt a választ kapta hogy 10 to 12. Ő ezt úgy értelmezte, hogy 11.50. Oda is megyünk szépen, és kiderült, hogy már vége, mert 10 TO 12, vagyis 10től délig tartó a mulatság. Ajvé. Délután parkoltunk Andréval amúgy, és csoda folytán mindkét gyerek jó volt, és semmi hiszti nem volt a két hetes lébecolás az apjukkal után, hogy na ismét suli és ilyenek.
Kedden 8kor kezdtem, és Andréval egy új parkba (Bel-Air) mentünk: Nem új igazából, csak én még nem jártam ott, és a gyerekek is régen. Egész álló nap elvoltunk, 5 óra előtt értünk haza. Jól elszórakoztunk, fociztunk, hintáztunk, miegymás. Iszonyatosan lefáradt a kölyök, hehe. Meg én is. Este véletlenül (vagy szándékosan, nem tudom mert elismételte még 3x) úgy köszönt el tőlem is mint Veronától (jó éjt anyu). Ricardo meg vigyorogva követte a példáját. Tényleg nagyon megszerettek engem..hinnye. Verona mondta, hogy az előzővel nem jöttek ki ilyen jól, meg hogy ő inkább haverozot, meg ilyenek. Mondjuk ő csak 20 volt akkor.
Szerda. Ismét 8as kezdés. Elmentünk Whippersnappers-be, ez ilyen zenés éneklős foglalkoztató cucc. Én marhára élvezem mellesleg. Élmény volt odatalálni, mert az épület, ahol majd lesz épp építés alatt van. Ajvé. És a kihelyezett épület meg nincs jelezve sehol. De odataláltunk, és tök jó volt. Aztán hazajöttünk, ettünk, majd irány a park. Mindenki görkorival nyomul, úgyhogy jól meg is irigyeltem és eldöntöttem, hogy szerzek egyet. Amúgy meg tök jó volt a parkban, bár nem csináltunk semmi extrát.
Csütörtök, ismét hajnali kezdés, jó fáradtnak is éreztem magam rendesen. Elvittük Ricardot suliba, aztán mentünk a könyvtárba, ahol volt a foglalkozás, ismét. Unalmas, szerintem. André élvezi. Aztán irány Peckham, szokás szerint. Scooter ismét hurcolva általam, ami annyit jelent, hogy a nap nagy részében görnyedve húzhatom a kölyköt. Kissé elegem is lett a scooterezésből. Az egy órás klubba is benéztünk, játszottunk kicsit, majd irány haza. Kimerült voltam, nagyon. Ricardot felszedtem, megkajáltunk a fiúkkal, leckét csináltunk utána, Cliff hazaesett és véget ért a napom.
Péntek, ismét hajnali kelés, KO. Délelőtt vasaltam, délután meg mentünk a homokozóba. Elcsórták a lapátunkat, lerombolták a hatalmas várunkat, amit csináltunk. Felépítettük újra. Aztán egy dombot a rosszfiúknak, mert játékot is vittünk. Majd összekötöttem egy híddal, hogy át is tudjanak menni. És remekül eljátszottunk, a figurákkal, a várral, a dombbal. Játszottam én valaha rendesen a homokozóban így? Várat építve? Meg nem bírnám mondani. Na mindegy. Elvoltunk, leégetett kissé a nap, így nem hulla színem van. Ajvé. Aztán haza, felszedni Ricardot. Ja igen, a két scootert a sulinál hagytuk, mondtam magamban na még egyszer nem húzok fél napig. André így gyalogolhatott fel és le a ’hegyen’ a homokozóig….simán kibírta. Ennyit arról hogy mindenhova scooterrel megyünk. Szal, felszedtük Ricardot. Verona hívott hogy nem tudja elvinni a pénteki foglalkozásra, mert még mindig a melóba van és nem is tudja h mikor tud eljönni. Cardo persze örült neki. Én is, mert nem kellett hazarongyolni ezerrel. Cliff hívott itthon, hogy defektes lett a bicaj, de úton van. Én meg úgy éreztem magam, hogy egy mp alatt be tudnék aludni. Hálistennek a gyerekek a playdoh-val játszottak, és nem igényeltek nagy munkát a részemről. Cliff hazaesett, főzőcskéztünk, Verona hazaesett, ettünk, mosogattam, és kész, ennyi volt a hét. Két hét szünet után ez így hirtelen sokk volt. Főleg úgy hogy a maximumot igyekeztem kihozni magamból, hogy jó hete legyen a gyerekeknek. Sikerült, remek hetük volt. Nekem is, de kimerültem tőle
Mellesleg: többen hiányolták. A múlt hét…semmire nem emlékszem belőle. Voltam hajat vágatni magyar fodrásznál, parkoltam valamelyik nap egész nap. Ennyi.
Kedvenc szövegem a hétből: csütörtök. Ricardo: 'You have to stay in England.' én: 'why?' Ricardo: ' Because you are not a Hungry person anymore. You were, but you are an England person now.' Édes kölyök :D
