Újra itt. Megmondom őszintén, hogy nem emlékszem az elmúlt napjaimra. Képzelhető, hogy mennyire fáradt vagyok. Szerdán volt újra angolom, kiderült hogy rossz teremszámot adtak meg, úgyhogy jött Nathalie, és átvitt egy másik terembe. Ketten nem jöttek, az óra jó volt, fárasztó, de jó. Tudom mindenki nevét, és cseverésztem Alphával. Aztán óra után dumáltam Nathalieval is, azt mondta, hogy utánanéz a nyelvvizsga dolgomnak, és ha kell ad külön feladatokat nekem ezügyben. Hazabicóztam és kidőltem. Csütörtökön úgy keltem fel, hogy azt éreztem, nem akarom. Fáradt voltam reggel, de elvittem a gyerekeket parkba, aztán haza. Délután meg, Andréval a könyvtárba. Találkoztam még két magyar emberkével. Királyság. Aztán haza, kaja, és hamar kidőltem, ismét. Ma meg...reggel 9kor Verona hívást kapott, beindult a szülés a páciensénél. Várhatóan ma éjjel meg is lesz a baba. Ami remekül keresztülhúzta a napot. Ugyanis úgy volt, hogy délelőtt Verona elviszi őket valahova, én porszívózok addig. Elviszi Ricardot suliba, utána meg délután Andréval valahova. Na ebből megmaradt a délelőtti elviszi őket, és a porszívózás. Aztán elvittem a két gyereket, André bealudt a pushchair-ben, juppi. Beültem egy kávézóba, és cirka 1 óra múlva felébredt, nyűgösebben, mint amilyen volt. Pont ez kellett nekem az amúgy is írtó nagy fáradtságomhoz. De elmentünk parkba, aztán onnan szépen tovább Ricardo sulijába. Aztán haza. Befejeztem a porszívózást, ettünk és most itt vagyok. Iszonyat kimerült vagyok, nem csak a sulim miatt, de azért is, azért heti kétszer este 2 órát tanulni....kimerítő. Az ilyen "éjszakázás" sose volt az én világom. Meg ugye fáradtan a gyerekekkel is kimerült vagyok. De azért hősiesen végigvágtáztam láthatatlan lovon a parkon, és írtottam a láthatatlan ellenséget órákon át. És még egy felfedezés: az otthoni étrend jobb. Szeretem a salátát, szó se róla, de az hogy szinte naponta saláta van, és sehol semmi normális pörkölt, vagy zsírosabb, laktatóbb kaja, nah kiborító. Főleg mert én ebédre ettem rendesen, és vacsira keveset. Itt meg a vacsi a főétkezés. Szuper, úgyhogy ebédre megeszem amit kell, aztán kénytelen vagyok uzsonnázni valamit, mert ennyi energiát amennyi a kölykökhez kell zöldségekből nem nyerek, meg ilyen überegészséges étrendből se. Anyaaaaaaa valami noooormális csirkepörivel várj karácsonykor! És saláta nem kell :P De leves, és ami a leghihetetlenebb főzelék...na igen, ilyen hiányaim vannak. Nem is a túrórudi után nyüszögök, hanem a pörköltök után. Kénytelen leszek főzőcskézni itten magam lassan...